A hétvégén ismét az Új Kajakház Ökoturisztikai Központ túráján vettem részt, ezúttal a tatai Angolkertet fedeztük fel Márkus Ferenc és Almádi Zoltán túravezetők segítségével. Az alábbiakban pedig le is írom, milyen érdekességeket tudtam meg a túra során :)

Szerintem nem túlzás azt állítani, hogy Tata leggyönyörűbb és egyben legromantikusabb parkja az Angolpark, legalábbis én nem tudnék még egy ilyen szép parkot mondani a vizek városában. Ráadásul azon kívül, hogy tényleg nagyon hangulatos, sokféle természeti és kulturális látnivalót is rejt, amiket érdemes meglátogatni. Ezekre mind ki fogok térni a következőkben, hiszen a túra során mi is megnéztük őket.

De először egy pár gondolat az elhelyezkedésről. A parkot Tata központi útjáról, az Ady Endre utcáról tudjátok a legjobban megközelíteni, hiszen innen nyílik a Hattyúliget utca, ezen kb. 5 perc sétával a park főbejáratánál vagyunk. A Hattyúliget utca végén (még a park bejárata előtt) találtok egy hangulatos kávézót is, a Barta Kávéházat, ahol finom fagyit és sütit is kóstolhattok. Hogyha körbejártátok a parkot, ugyanitt ki is tudtok jönni, illetve van egy másik kijárat is, ez a Sport utcára nyílik. Mi például ezen a túrán nem a főbejáraton, hanem ezen a Sport utcai bejáraton mentünk be az Angolkertbe:

A tatai Angolpark Magyarország első angol típusú kertje, melyet 1783-ban az Esterházy család megbízásából Bőhm Ferenc uradalmi mérnök telepített. Az angolkertek egyébként az 1700-as évek közepén jöttek divatba és főbb jellemzőjük, hogy a francia kert merev, szigorú formái helyett a fákat és bokrokat nem szabályos mértani rendben, hanem csoportokban ültették úgy, hogy minden oldalról szép látványt nyújtsanak.

Ahogy Márkus Ferenc, ökológus is elmondta, leginkább ligetes, erdős területre hasonlít az Angolkert. Facsoportok, tisztások, nyílt területek, bokorcsoportok egyvelege és a legfontosabb a víz, ugyanis gyakorlatilag bárhol kijelölhettek volna angolkertnek helyet - hiszen az 1700-as évek második felében sok erdő és pagony volt itt a térségben - de ami miatt pont itt Tatán hozták létre ezt a gyönyörű kertet, az bizony az itt feltörő forrásoknak köszönhető. Olyan csodás források, mint például az akkori Tükör forrás vagy Angyal forrás óriási mennyiségű vizet adtak, így könnyedén ki tudtak alakítani patakokat, tavakat, hiszen a források egyenletesen biztosították a szükséges mennyiségű vizet.

Miután bementünk a fenti fotón látható kapun, 2 jelentős szobrot is megcsodálhattunk, melyek az út két oldalán voltak elhelyezve. A helyiek közül biztosan sokan láttátok már ezeket a szobrokat, de nem biztos, hogy tudjátok, valójában mit is ábrázolnak, legalábbis én személy szerint nem tudtam pontosan. Ők az úgynevezett griffek, a kapu őrzők és egyben az Esterházy család jelképei.

A griff tulajdonképpen apokrif lény, amely nem valós, tehát a képzelet szüleménye, valójában a mitológia és a zoológia terméke. Ha jobban megfigyeljük ezeket a lényeket, láthatjuk hogy oroszlán lábakkal és sörénnyel rendelkeznek, de közben van szárnyuk is. Az oroszlántest az erőt és a harcosságot szimbolizálja, a sas pedig a magas szárnylás jelképe, tehát a griff ennek a két állatnak az egyvelege. A szobrok lábazatát olyan kőzetből készítették, amely a források aktivitására utal, például friss forrásmészkőt is használtak. Illetve ahogy a képen is látszik, gyönyörűen beborítja a növényzet, például borostyán, vérehulló fecskefű, tyúkhúr és moha. A két griffet Schweiger Antal szobrász készítette, aki például a tatai Kálvária dombon található alakok megformálója, illetve a Kossuth téren található Szűz Mária szobor is az ő nevéhez fűződik. 

Ezután ahogy tovább haladtunk a parkban, megpillantottunk egy gyönyörű fehér házikót, mégpedig a Cellárius Kincsesházat. Az Angolkertben az Esterházy Nyári Lak (más néven Esterházy Kiskastély) szomszédságában találhatjuk ezt az elbűvölő épületet, amely egykor nyári konyha volt, ma lehetőséget ad a helyi művészeknek és termelőknek a bemutatkozásra. Egy korábbi bejegyzésemben már bemutattam részletesen a Kincsesházat, ITT tudjátok elolvasni.

Ezután a következő nevezetesség az Esterházy Kiskastély volt, amely egy olyan kiállításnak ad otthont, ahol eredeti Herendi porcelánokat csodálhattok meg. Érdekessége, hogy csak olyan porcelánokat állítottak ki, amelyekre a természet motívumait festették, például őzeket, szarvasokat, gombákat, pillangókat, csipkebogyót, kökényt, galagonyát, tehát olyan növényeket és állatokat, amelyek itt honosak, itt élnek körülöttünk. Ez nekem is teljesen új infó volt, pedig jártam már a kiállításon, de úgy látszik nem figyeltem meg elég jól a porcelánokat :) Ha a Herendi kiállításról szeretnétek további infókat megtudni, ITT elolvashatjátok az erről szóló bejegyzésemet. Ugyancsak új információ volt számomra a Kiskastély tetején látható latin nyelvű felirat jelentése, ami a természet szépségére utal, ez volt az Esterházyak jelmondata, tehát számukra is a természeti értékek voltak a legcsodálatosabbak, azon belül is alapvetően a víz volt a legmeghatározóbb.

Márkus Ferencen kívül megismerhettünk egy másik túravezetőt is Almádi Zoltán, geológus személyében, aki beavatott minket az Angolkertben található forrásokhoz kötődő vizsgálatokba, barlangtani kutatásokba, sőt mutatott is olyan tárgyakat, amelyek az itt található barlangokból kerültek elő. Mint megtudtuk tőle, annak idején az 1840-es években erről a területről akarták megoldani Budapest egész vízellátását, ebből elképzelhetjük, hogy tényleg micsoda kapacitású források jöttek itt fel a föld mélyéből.

Az Angolkertben egyébként rengeteg platánfát is találhatunk, úgy is nevezik egyik részét a parknak, hogy Platán Liget. Mint azt Márkus Ferenctől megtudhattuk, a platánoknak azért van itt nagy jelentősége, mert ezek a Kanadából betelepített fák szeretik a nedves, nyirkos környezetet, például a Tatai Vár melletti platánfa is emiatt nőtt meg olyan óriásira. Ráadásul hogyha jobban szemügyre vesszük ezeket a fákat, észrevehetünk rajta nagyobb üregeket is, ahol csókák, harkályok és a legkülönfélébb madarak költenek.

Tovább haladva egy nagyon érdekes épületet csodálhattunk meg, a Cseke-tó déli partján álló, 1850-ben épült, romantikus stílusú Török Mecsetet, melyet Charles Moreau tervezett és forrásmészkőből hozták létre. Ugyanilyen mecsettel találkozhatunk például Csákváron is, ezt úgyszintén az Esterházyak építették.

Azok akik szeretnek Magyarországon túrázni és egyszer ellátogatnak például Cegléd és Nagykőrös környékére, olyan kocsányos tölgyeket láthatnak, amelyek a török időkben már léteztek, úgy is nevezik őket, hogy basafa. Mi is láttunk egy kb. 200-250 éves hatalmas kocsányos tölgyre példát itt az Angolkertben, a fa törzsén pedig gyönyörű zöld színű borostyánt figyelhettünk meg.

Ahogy sétáltunk tovább, láthattuk, hogy a Cseke-tavon kialakítottak egy kisebb szigetet is, ahová fahídon van lehetőségünk átmenni. Ezek a hidak, átjárók és séta területek mind hozzátartoznak az angolkertek jellegzetes romantikus hangulatához.

A 23 hektáros, két kis szigettel is rendelkező Cseke-tavat mesterséges töltés mögött, a hajdan bővizű források vizével hozták létre. A tavat tápláló források a közeli bányák karsztvíz kitermelése miatt az 1960-as években jórészt kiapadtak, a tó vízszintje rohamosan süllyedni kezdett, megmentésére az Öreg-tóból szivattyúzták át a vizet. A tó egyébként igazi horgászparadicsom is, a hatalmas platánfák, vízre lógó szomorúfüzek között a tó teljes hosszában láthatunk kapásra váró horgászokat :)

Sétánk végefelé közeledve elérkeztünk a romantikus Műromokhoz, melyet Charles Moreau tervezett, ugyanúgy mint a Török Mecsetet is. Az 1801-ben emelt építmény igazi romok felhasználásával épült, többek közt a közeli vértesszentkereszti román kori apátság tucatnyi oszlop- és pillérkötegei, valamint domborműves római sírkövek is beépítésre kerültek, tehát egy kicsit eklektikus lett az összhatás, pont amiatt, mert többféle kultúrtörténeti, illetve művészettörténeti réteget halmoztak össze. Az építmény római fürdő jellegét az Esterházyak alakították ki, nem véletlenül, hiszen Mátyás király idejében valóban fürdő állt ezen a helyen. A romok előtt egy gyönyörű kristálytiszta patakot is láthatunk, melyet kimondottan a fürdő jelleg miatt vezettek ide.

A túra végén pedig megismerhettük az úgynevezett grottát, más néven barlang vagy földalatti üreg. A grotta az ősvallások időszakára utal vissza, tulajdonképpen egy épített barlangot hoztak létre, azonban nem elsősorban vallási okból, hanem sokkal inkább a romantikus kertépítészet eszközeként jelenítették meg. Itt az Angolkertben található üledékes mészkőből épített kis barlang sem okvetlenül arra szolgált, hogy az Esterházy család tagjai vallási tevékenységet folytassanak benne, hanem romantikus séták és kirándulások helyszíne volt, tulajdonképpen az Esterházyak saját környezetüket tették ezáltal színesebbé.

Remélem tetszett ez a kis beszámoló és tudtam néhány érdekességgel szolgálni nem csak annak, aki még nem járt az Angolparkban, de azoknak is akik már igen, hiszen mi helyiek is rengeteg érdekes infót tudtunk meg a túra során, legalábbis én biztosan :) Látogassatok el Ti is ebbe a gyönyörű romantikus kertbe, hogyha Tatán jártok. Higgyétek el, ezt nem lehet kihagyni! ;-)

Az Új Kajakház Ökoturisztikai Központ következő szervezett túrája egyébként április 7-én szombaton 9:00 órától lesz ugyancsak Tatán, ezúttal a Réti 8-as tavat és az ehhez kapcsolódó tanösvényt fedezhetitek fel Márkus Ferenc vezetésével. Ha szeretnétek elmenni a túrára, regisztráljatok az okokozpont@tataivaroskapu.hu e-mail címen vagy a +36305626060 telefonszámon. A részvételi díj 1.000 Ft/fő.

Kövessétek a Hello Duna-Gerecsét FACEBOOK-on is, hogy ne maradjatok le a legfrissebb blog bejegyzésekről, a legújabb fotókról és videókról, továbbá a naprakész esemény ajánlókról!