Az Új Kajakház Ökoturisztikai Központ júliusi túráján a dunaalmási forrásokhoz látogattunk el, Márkus Ferenc természetvédelmi ökológus vezetésével. A kirándulás ezúttal kerékpáros túra volt, nem véletlenül, hiszen az Által-ér völgyi bringaút már egészen Dunaalmásig ki van építve.
Az Által-ér völgyi kerékpárút végigtekerése már régóta rajta volt a bakancslistámon, úgyhogy nagyon örültem, mikor megtudtam, hogy az Új Kajakház Ökoturisztikai Központ soron következő túrája pont Dunaalmásra fog vezetni, mert így végre felfedezhettem a Tata-Dunaalmás közötti szakaszt is. Bejegyzésemet rögtön azzal is kezdem, hogy Tatán hol találjátok a kiépített kerékpárút kezdetét. Hogyha elindultok a Fényes fürdő irányába, akkor a Fényes fasoron egészen végig kell bringázni és mikor a végére értetek, már mutatni fogja egy tábla a Dunaalmásra vezető kerékpárút kezdetét.
Találtam egy kerékpáros térképet is, ezen is kiválóan látszik a táv, ITT tudjátok megnézni. Mi a tópartról indultunk (az Új Kajakház Ökoturisztikai Központtól), innen az útvonal a dunaalmási Református Templomig körülbelül 30km volt oda-vissza. A kerékpárút minősége szerintem teljesen rendben van, ugyanolyan jó állapotú, mint a Tatabánya-Vértesszőlős-Tata szakaszokon. Íme néhány fotó a kerékpárút egyes részeiről:
Az első forrás, ahol megálltunk még Dunaalmás előtt volt, az Által-ér záró zsilip közelében a kerékpárút keleti kanyarulatában, a település felől. Ez az úgynevezett Bufogó-forrás, mely egy kiépített forrásfoglalás, az elfolyó vizet egy kiépített, kikövezett csatornába vezetik közvetlenül.
"A források foglalása a felszínre bukkanó víz foglalatba helyezését jelenti, amellyel egyszerre védjük, mint víztani és természetvédelmi értéket, de egyúttal emberi szempontból élvezhetőbbé is tesszük. A forrásfoglalás ugyanakkor jelenthet olyan lefoglalást is, amikor a vizet teljes egészében felhasználjuk, elvezetjük, és ezzel eredeti helyén megszüntetjük. A turisztikai vagy esztétikai célból történő forrásfoglalás legtöbbször nem fogja be az összes ágát az adott forráscsoportnak, elsősorban az a célja, hogy élvezhetővé, hozzáférhetővé tegye a forrásvizet, illetve megóvja a szennyeződésektől." (Wikipédia)
Ezután megálltunk egy kis pihenőre a település elején található rétesezőnél (Almási utca 98).
Tulajdonképpen ez egy kis kávézó, ahol frissen sütött réteseket is kínálnak, túrós, meggyes és meggyes-mákos ízekben. Ha ettetek már igazi jó rétest, akkor ebben sem fogtok csalódni! Én meggyest kóstoltam, nagyon ízlett és ajánlom a jegeskávéjukat is :))
A kávézó szomszédságában még van két faházikó, ahol többek között gyrost, lángost, hamburgert, hot-dogot és hekket is lehet kapni.
Kis pihenő után utunk a második forráshoz vezetett, mely a Református Templom északkeleti sarkánál, a vasúti aluljárónál található. Hogyha mentek tovább egyenesen az Almási utcán a Csokonai Művelődési Ház, majd a Kis-Duna Vendéglő felé, akkor utána a Református Templomnál rögtön balra kell fordulni és a vasúti aluljárónál már meg is pillanthatjátok a Lilla-forrást, mely egy erősen kénes forrásvíz, a kerítés tövében fakad és a vasút alatt közvetlenül a Dunába folyik. Nem véletlenül a Lilla nevet kapta, hiszen Csokonai Vitéz Mihály szerelme és múzsája, Lilla, vagyis Vajda Julianna is dunaalmási kötődésű volt.
Valóban végig lehet követni a forrás útját egészen a Dunáig, mi is megnéztük milyen irányban kanyarog tovább és ahogy követtük a forrásvizet, végül tényleg a Duna parton kötöttünk ki :)
Ezután érkeztünk meg talán a legszebb forráshoz, mely a Kék-forrás nevet kapta, nem véletlenül, hiszen gyönyörű kék színben pompázik. Ezt a forrást a vasúti megálló északi oldalán, az egykori strand előterében találjátok. Körülbelül 5-6 méter átmérőjű betongyűrű a forrásfoglalás, az elfolyó víz az egykori strand vizenyős területéről egy malomárokba, majd a Dunába távozik.
A negyedik és egyben utolsó forrás innen a Kék-forrástól nem messze található, mégpedig a 10-es út és a Duna között, közvetlenül a falu nyugati oldalán. A neve Medencés-forrás, ami tulajdonképpen egy töltés magaslatára épített fürdőmedence, mely befogadja a forrás vizét. A túlfolyó víz horgászatra használt csatornába, majd onnan a Dunába ömlik.
Innen ahogy visszafelé haladunk a kerékpárút irányába, a Duna parton, az Által-ér torkolatában megcsodálhatunk egy régi malmot is.
A kis malom története a török időkig vezethető vissza, hiszen Almás község 1583-tól 1683-ig török fennhatóság alatt állt. A feljegyzések szerint már az 1620-as években működött a dunaalmási malom, melynek kialakítására a zsámbéki pasa adott engedélyt. Az Által-ér felőli oldalon jól láthatóak azon kváder kövek, amelyek az akkori kőfaragók szakértelmét bizonyítják. A köveken ma is fellelhetőek a készítők monogramjai. A XVIII. században négy alulcsapott kerék hajtotta a malom őrlőberendezéseit. A XX. Század elején a malmot korszerűsítették és átépítették, ekkor a vízikerekeket egy vízturbina váltotta fel, ami ma is látható. Az épületet 1995-ben vásárolta meg jelenlegi tulajdonosa és a XVIII. századi formát építtette vissza, műemlékvédelmi szakemberek közreműködésével és irányításával. A malom épülete ma az Öregmalom Életmódháznak ad otthont.
Itt dunaalmási túránk véget is ért, a malom megtekintése után rátértünk a kerékpárútra és indultunk vissza Tatára. Szerintem ez egy nagyon klassz útvonal, így hogy most már én is végigtekertem az Által-ér völgyi kerékpárút teljes hosszát, bátran ajánlom Nektek is, akár Tatabányáról, akár Tatáról, de mindenképpen érdemes elmenni egészen Dunaalmásig és felfedezni ezeket a gyönyörű forrásokat.
Talán annyi kritikai megjegyzésem volna a helyi turisztikai szakemberek számára, hogy hasznos volna kitáblázni a források helyét, mert így elég nehézkes megtalálni őket, túravezető nélkül szerintem én sem biztos, hogy elsőre odatalálnék. Illetve az irányjelző táblákon kívül, információs szövegeket is kihelyezhetnének a források mellé, mert most semmilyen leírás nincs ott, így aki odalátogat, nem tudja mi a neve a forrásnak, mit kell róla tudni stb. Úgyhogy az útbaigazításon és a tájékoztatáson volna még mit javítani véleményem szerint.
Ugyanez igaz a Dunaalmás előtti kerékpáros pihenő részre is, mert persze szuper, hogy van egy kiépített bringa útvonal, de ahogy a tatabányai, vértesszőlősi, illetve tatai pihenőknél is, itt is jó volna, ha lenne egy információs tábla Dunaalmás látnivalóiról, illetve a helyi növény és állatvilágról. A tábla már ott van egyébként, de hasznos lenne információval is megtölteni :)
Ezúton is szeretném megköszönni az Új Kajakház Ökoturisztikai Központnak és Márkus Ferenc, túravezetőnknek, hogy lehetővé tették ezt a nagyszerű kirándulást! :) Én nagyon élveztem és remélem Ti is kedvet kaptatok egy klassz kerékpártúrához. Ha bármilyen további kérdésetek volna a dunaalmási forrásokkal kapcsolatban, bátran vegyétek fel a kapcsolatot az Új Kajakház munkatársaival vagy pedig a Tata és Környéke Turisztikai Egyesülettel, szerintem örömmel segítenek, bármilyen kérdésetek is van :)
Elérhetőségek:
Új Kajakház Ökoturisztikai Központ
- telefonszám: +36305626060
- e-mail: okokozpont@tataivaroskapu.hu
Tata és Környéke Turisztikai Egyesület
- telefonszám: +3634586045
- e-mail: tata@tourinform.hu
Kövessétek a Hello Duna-Gerecsét facebook-on, hogy ne maradjatok le a legfrissebb blog bejegyzésekről, a legújabb fotókról és videókról, továbbá a naprakész esemény ajánlókról!