Április 7-én szombaton egy újabb érdekes túrán vettem részt, ismét az Új Kajakház Ökoturisztikai Központ szervezésében. Ezúttal egy különleges vizes területet fedeztünk fel Tatán, méghozzá a Réti halastavakat, ezen belül is a Réti 8-as tavat, mely köré izgalmas tanösvényt hoztak létre. Olvasd el a beszámolómat és ismerkedj meg Te is ennek a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelynek a különleges világával!

Mint már megszokhattátok, először általában a helyszínek megközelítését szoktam leírni, úgyhogy kezdjük is ezzel, nézzük, mi honnan közelítettük meg a helyszínt. A Réti-tó tanösvény gyakorlatilag a Fényes tanösvény szomszédságában található, a Réti halastavakat azonban nem a Fényes fasoron keresztül lehet megközelíteni, hanem az ezzel párhuzamosan futó úton, amely az Új út 3-ból nyílik, itt látni fogtok egy kis kaput, illetve egy árkot is (Csever árok). Ahogy bemegyünk a kapun, utána nem sokkal látni is fogtok egy Természetvédelmi Terület táblát, onnan tudjátok, hogy jó helyen jártok.

Túránkat ismét Márkus Ferenc természetvédelmi ökológus vezette, aki rengeteg érdekességet megosztott velünk erről a tórendszerről.

A Réti halastavak nem véletlenül a rétekről kapta a nevét. Mint tudjuk, a rét egy vizenyős, nedves terület, ahol általában kaszálni szoktak és nagyon jellemzőek a rekettyebokrok. Ilyen hasonló vidékek például az országban a Kis-Balaton és a Hanság is. Ezek a területek szántóföldi művelésre nem alkalmasak, nyáron szokták csak lekaszálni a szénát és betakarítani, de hogy mégis tudják hasznosítani valamire, kigondolták, hogy körbegátolják a területet és halastó rendszert alakítanak ki. Először is víz kell hozzá, ez itt adott volt, ahogy az előzőekben is írtam a bejáratnál figyelhetjük meg a Csever árkot, amely az egyik fő táplálója a Réti tavaknak. A halastavakat pedig mindig rendszerben alakítják ki, vannak köztük óriási tavak, kisebbek és egészen aprók is, hiszen mindegyiknek más-más a funkciója. A kicsikben felnevelik az ivadékokat, a nagyobbakban végzik a halnevelést és a legvégén belerakják a nagy tóba a halakat.

Azt érdemes tudnotok, hogy a Réti halastavak nem mindegyik részét tartják karban. Az ilyen területeken hívjuk bereknek, Fekete István Téli berek című regényéből talán már sokatoknak ismerős lehet ez a fogalom. A berek egy olyan rét terület, melyet gyakorlatilag még rétnek sem használnak (hiszen a rétet kaszálják, gondozzák), berekről akkor beszélünk, amikor egy nedves, vizenyős területen a nád illetve fűzbokrok (rekettyefüzek vagy rekettyebokrok) elszaporodnak, itt is ez a helyzet, van olyan terület, mellyel körülbelül 20 éve nem igazán foglalkoznak. Persze az ilyen területek is jók a természetnek, csak ez általában a vaddisznók tanyája. Nyugalom, vaddisznókkal nem fogtok találkozni, hiszen ők nappal alszanak, és csak éjszaka szokták felkeresni a mocsaras területeket.

De szerencsére van olyan része is a Réti tórendszernek, mely komoly rekonstrukción esett át és szépen rendben hozták, ez pedig a Réti 8-as tó, ez már egy rendezett halastavi környezet, amely a vízi madarak élőhelye. Hogy honnan is van itt víz, azt már bizonyára sejtitek, részben a már említett Csever árok táplálta a halastavakat, részben pedig a városban felfakadó források vizét hozzák ide. Nem hiába Tata "A vizek városa" :)

A Réti-tó tanösvény tulajdonképpen egy kilátónál kezdődik, ahonnan belátjuk az egész tórendszert. (Egyébként innen is lehet kezdeni a túrát, csak mi nem itt jöttünk be ezúttal a területre, mert óriási sár volt) Mindjárt a tanösvény elején egy tájékoztató táblával találkozhatunk, amelyen részletesen elolvashatjuk, hogyan állították helyre ezt a természetvédelmi területet és hogyan alakították ki ezt a szuper tanösvényt.

Az egész tórendszerből csak ezt a Réti 8-as tavat állították helyre, úgy, hogy kikotorták belőle a rengeteg iszapot, újraépítették a környezetét, madárfészkelő szigetet hoztak létre, körbejárhatóvá tették és a városban lévő források vizét ide vezették el (ez is például egy kiváló hasznosítása a forrásvíznek, hiszen kialakítanak egy természeti környezetet). Teljesen körbe lehet járni a tavat a tanösvény mentén, még egy feneketlen tóhoz is el lehet látogatni, de erről egy kicsit később fogok írni bővebben. Ahogy említettem korábban, egy 3 szintes kilátót is felállítottak a tanösvény elején, melynek 4 sarkán vízimadarakat láthatunk.

Már az első szintről is elég jól be lehet látni a 8-as tavat és környezetét:

A jó hír az, hogy a halakat nem kell betelepíteni erre a területre, ők maguktól bejutnak különféle módon, például a vízfolyással szemben felúsznak vagy pedig a madarak behozzák a halikrákat.

Márkus Ferenctől azt is megtudtuk, hogy két fészkelő szigetet is építettek a 8-as tavon, azért, hogy a fészkelő madarak biztonságban legyenek. Ezeken a fészkelő szigeteken vadludak, tőkés récék, különböző sirály félék, sőt még gulipánok is szoktak költeni. Továbbá nagy kócsagok és szürke gémek is meg szoktak fordulni ezen a területen. A tanösvény 2-es számú tájékoztató táblája mutatja be egyébként a tó jellemző fészkelő madárfajait, sok érdekességgel és fotókkal. Nagyon tetszett, hogy minden táblán angol nyelven is leírták az infókat, így a külföldről érkező turisták is megismerkedhetnek ezzel a csodás természetvédelmi területtel. Bár nekünk most volt szakvezetőnk, de hogyha Ti is ellátogattok majd erre a tansövényre és nem lesz túravezetőtök, akkor ezekről az infó táblákról is remekül tudtok tájékozódni.

A 3-as számú tájékoztató táblán a halászatról és a védett halfajokról olvashatunk. Itt az egyik érdekesség számomra az volt, hogy az elmúlt egy-két évszázadban külön tatai pontyot tenyésztettek ki képzeljétek! A tatai ponty úgynevezett bőrponty volt, azaz kevés pikkely volt rajta, ez volt a különlegessége, hogy nem tükörpontynak nevezték, hanem bőrpontynak és egy pikkelysora volt, ezáltal könnyebb volt tisztítani.

Ezután folytattuk utunkat a már korábban említett Feneketlen-tóhoz, amelyet külön jelző tábla is mutatott, így Ti is látni fogjátok, hogy pontosan melyik irányól lehet megközelíteni.

A magyar népnyelvben minden 8 méternél mélyebb tó a feneketlen nevet kapja, olyan mint például az égig érő fa esete, ami 30 méternél magasabb fa, az már égig ér :) A Réti halastavak területén található Feneketlen-tó a Fényes források karsztrendszeréhez tartozik.

A Fényes források területén is van egyébként egy Feneketlen-tó, sőt amit bizonyára Ti is ismertek, Budapesten a 11. kerületben, a Kosztolányi Dezső téren is található egy Feneketlen-tó, amely a Gellért-hegy forrásrendszeréhez tartozik.

A Feneketlen-tó megtekintése után már a kijárat felé haladva több példát is láttunk ilyen megrágott fatörzsre:

Ezt bizony a hódok rágják így ki és csak puha fát rágnak, leginkább fűzfát vagy nyárfát. Mindig a víz felé döntik (úgynevezett irányított döntést végeznek) hogy hozzájussanak az ágak végén lévő rügyekhez vagy friss levelekhez, hajtásokhoz.

Túránk végefelé a gombakedvelők is örülhettek, hiszen láttunk példát kucsmagombára:

Amit még mindenképpen fontosnak tartok leírni a Réti-tó tanösvény esetében, az a 4-es számú tájékoztató táblán volt olvasható: 2006-ban az a megtiszteltetés érte a Réti-tavakat, hogy ünnepélyesen felvették a világ legértékesebb vizes élőhelyeit tömörítő Ramsari Egyezmény jegyzékébe. Ebben a jegyzékben 29 magyar helyszín található, amelyből 4 Tatához köthető, mégpedig az Öreg-tó, a Ferencmajori-halastavak, a Fényes-források és most már a Réti-halastavak is. Emellett a rangos nemzetközi elismerés mellett semmiképp sem szerettem volna szó nélkül elmenni, hogy lássuk, milyen egyedülálló természeti értékekkel büszkélkedhet a Duna-Gerecse térség :)

Azt hiszem mindannyiunk nevében mondhatom, akik részt vettünk ezen a túrán is, hogy köszönjük Márkus Ferencnek a profi és érdekes túravezetést, az időjárás lehetett volna szebb is, de legalább még egy okkal több, hogy visszatérjünk napsütéses időben is.

Ha jól láttam, sehol nem volt kint olyan tábla, amely tiltaná a kutyák behozatalát, úgyhogy szerintem végigmehettek a tanösvényen kutyussal is, főleg, hogy igazából nincs is elkerítve, belépőt sem kell váltani. Bár a természetvédelmi terület tábla kint volt, arra nem tudom pontosan milyen szabályok vonatkoznak, úgyhogy inkább azt tanácsolom, előtte tájékozódjatok és hívjátok fel az Új Kajakház Ökoturisztikai Központ munkatársait, hogy bevihettek-e a területre kutyát vagy sem.

A következő túra is rendkívül érdekesnek ígérkezik, hiszen május 26-án, szombaton egy különleges gyógynövénytúrán lehet majd részt venni Bajon. Sőt még előtte április végén, május elején terveznek a Fényes tanösvényen egy fülemüle-hallgató alkonyati vagy esti túrát is, ennek a pontos időpontja még körvonalazódik, kövessétek a Kajakház facebook oldalát és ott időben fogtok minden túraidőpontról értesülni.

Kövessétek a Hello Duna-Gerecsét facebook-on, hogy ne maradjatok le a legfrissebb blog bejegyzésekről, a legújabb fotókról és videókról, továbbá a naprakész esemény ajánlókról!